|
Történetek: Átlag:
Hozzászólások: |
Egy igazi apa
Gondolom, senkinek nem mondok újat azzal,hogy egy anyának a legfontosabb a gyermeke.Egy test, egy lélek 9 hónapon keresztül.Majd megszületik legféltettebb kincsük, a gyermekük.Ettől kezdve az élet csak a féltésről, óvásról, gondoskodásról szól.Ez egy igazi anyának teljesen természetes.De, sajnos vannak közöttünk olyan anyának abszolut nem nevezhető egyedek, akiknek szülés után teher a gyermek.Ha családon belül van jó apa, akkor a gyermek meg van mentve. Ez a jobbik eset, hiszen ha egyik szülő sem vállalja fel a semmiről nem tehető gyermeket, akkor tudjuk mindannyian,hogy a sorsa megpecsételődik.A társadalom perifériájára kerül, és onnan egyenes út vezet a "pokolba".
Az én történetem egy csodálatos emberről szól, a nagybetűs APÁRÓL,aki dacolva a megszokott tendenciákkal egyedül nevelte fel két leányát. Bár az említett gyermekeknek volt és van anyjuk, ez a tény semmit nem változtat azon,hogy az apa volt egyetlen támaszuk.Mi sem természetesebb ebben a családban, hogy az egész nap dolgozó apa kel fel éjjel a síró csecsemőhöz, ő viszi munka után sétálni,ő fürdeti, ő olvas mesét, ő tanul velük,stb,stb..Beíratja óvodába, iskolába,szülői értekezletekre, anyák napi ünnepségekre jár. Igen, jól olvasták....az anya arra nem volt képes,hogy elmenjen az egy évben egyszer megrendezésre kerülő anyák napi ünnepségekre.Mindig csak az apa.Reggelente ő ébreszti a lányait.Addigra elkészíti a reggelijüket,tízórait csomagol nekik, majd viszi iskolába-óvodába őket. Az anyukájuk pedig alszik otthon.Egy búcsú puszi nem sok, annyit nem ad gyermekeinek.Könnyű neki, ott van egy csodálatos férfi, aki nem hagyja sorsára a lányait.Egy személyben anya és apa.
És ez így megy éveken át.A lányok úgy nőttek fel,hogy nem szenvedtek szeretethiányban, hiszen az apjuk duplán kárpótolta őket mindenért.
Mit gondolnak, mi van mostanában ezzel a csodálatos emberrel?
Gondolom nem árulok zsákbamacskát, ha azt mondom,hogy elvált.Zárójelben jegyzem meg, azóta újra nősült, és végre megbecsülik, tisztelik, elismerik jóságát.
És hogy mi van a két lányával?
Mindkettő felnőtt, a nagyobbiknak van két kislánya.Sajnos a történelem ismétli önmagát, az ő gyermekeit is az apjuk neveli.Elhagyta őket, lemondott róluk,mert ő élni akar. Úgy tett,mint annak idején az ő anyja.Szerencsére itt is van egy apuka, és nem utolsósorban a nagypapa, aki az unokáiról is gondoskodik, ahogy tette ezt a lányaival.
A kisebbik is az anyja vérvonalát örökölte, bírósági perben áll az apjával több,mint egy éve.Még csak nem is köszön neki.
Ezért érdemes volt feláldozni a fél életét.Az unokák egyenlőre kárpótolják.Ők még kisiskolások.De ebben a családban nem lehet tudni,mint a méllékelt ábra is mutatja,hogy mi várható pár év múlva.
Annyit azért leszögezhetünk,hogy mindenkinek olyan apát kívánok,mint a történetem főszereplője.Ő A NAGYBETŰS APA, A LEGCSODÁLATOSABB EMBER, AKIT VALAHA ISMERTEM.
 |
 |
| Tetszett a történet? |
Szavazatok: 0
Átlag:
|
|
Ehhez a történethez még nincsenek hozzászólások!
Jelentkezzen be, hogy hozzászólhasson a történethez!