|
Történetek: Átlag:
Hozzászólások: |
Bevezető
Mesének indult, mikor kósza gondolatként megfogalmazódott bennem. Hogy mennyire lesz életszagú nem tudom. Talán nem lesz több, mint csapongó gondolataim halmaza, talán valóban egy élet regénye lesz.
Sose tanultam, hogyan kell (jó) regényt írni. Elkezdtem leírni a fejemben kavargó történeteket, de megtorpantam a cél előtt. Sose mertem megmutatni, közzétenni, még névtelenül se. Valahogy tökéletlennek, túl rossznak éreztem őket. A gond gyökere az lehet , hogy keverem a valóságot a saját magam teremtette képtelen illúzióval. Lehet egy történet csak kitaláció, vagy csak valóság? Mindez komoly dilemma elé állít.
Nem adtam fel, írtam rendületlenül. Rá kellett döbbennem, hogy nem tudok vidám, boldog meséket írni. Pedig szeretnék, de...nem megy. Egyik se lett könnyed, boldog történet, inkább komoly, boldogtalan gúnyolása a mindennapoknak. Nem volt merszem közzétenni.
Mégis mi változott? Azt hiszem komolyabb lettem. Bátorságom összeszedve elhatároztam, belekezdek.
Hamarosan megismerhetiteka történeteim, és eldönthetitek van-e értelme a folytatásnak.
 |
 |
| Tetszett a történet? |
Szavazatok: 0
Átlag:
|
|
Ehhez a történethez még nincsenek hozzászólások!
Jelentkezzen be, hogy hozzászólhasson a történethez!