50 feletti szerelem? - SzínesTörténetek

Történetek:

Átlag:

Hozzászólások:

| 2010.12.18 16:41

50 feletti szerelem?

2000 decemberben 6 havi felmentéssel nyugdíjba jöttem a honvédségtől és 2001 április 22-én meghalt a férjem. Áprili 21-én /előző nap/ voltam 48 éves. A 3 gyermekem már felnőtt, így egyedül maradtam. A gyermekeimmel mindig nagyon közvetlen volt a kapcsolatom. Szinte mindent megbeszéltünk egymással. Még amikor kicsik voltak, kérték mindig, hogy anya mesélj már a gyerek korodról. Nagymamáról, nagypapáról, ünnepekről, mindenről. Mivel a férjem katona volt és gyakran volt távol a családtól, nyugodtan hódolhattunk az ilyen kedves eseményeknek. Valóban sok mindenről meséltem a gyerekeimnek és ők szinte szájtátva hallgatták történeteimet. Aztán a férjem halála után egy jó évre agyi infarktust kaptam és a bal oldalamra lebénultam. Az én szép és okos gyerekeim nagyon megijedtek, mi van ha engem is elveszítenek. Tudtam, hogy nem halhatok meg és fel kell gyógyulnom, hiszen akkor ők maguk maradnak. A kórház után 5 éves unokám jött mellém, hogy ne legyek egyedül otthon. Ő ápolt egy 49 éves nagymamát. Sikerült is talpra állnom , 50 évesen /igaz bottal/, de megtanultam újra járni. Szerveztek is egy gyönyörű ünnepséget, ott volt minden rokon, barát az évfordulón.Teltek az évek, nöttek az unokák, családi házat vásároltam magamnak egy Pest megyei kis városban és megkezdtem önálló életemet, egyedül. Ásóztam, vetettem, ültettem, permeteztem, szüreteltem, parkosítottam, mindent egyedül. A gyermekeim nem ismerik a földmunkát így segíteni sem nagyon tudtak. A fiam és a menyem kiköltözött Londonba így "férfi" nélkül maradtam. A két lányom élte a maga kis életét, ha tudtam segítettem, vagy ők nekem. Lett volna partiképes féfi az életembe, de valahogy féltem egy új párkapcsolattól. El sem tudtam képzelni egy idegen férfit a portámon. Hogy én bízzak benne, vagy ő csináljon valamit nálam? Elképzelni sem tudtam. Az internetre az unokáim kapattak rá. Mai napig is leköt és el tudom vele az időt tölteni, bár én soha életemben nem unatkoztam. Mindig találtam elfoglaltságot magamnak. Aztán sok társasági oldalra regisztráltam, sok barátom lett. A Skype segített a fiamékkal tartani a kapcsolatot, természetesen webkamerán keresztül. Így láthattam is őket és ez nagyon boldoggá tett. Egy napon a Baráti körön keresztül egyik unoka nővérem keresett meg, vagyis talált rám. Oriási feszültséget okozva nekem. Hiszen az öccsébe pici kortól szerelmes voltam. Aztán 18 évesen bimbózottt ez a szerelem, de az ő anyukája hamar pontott tett a szerelmünk végére. Érettségi után én férjhez is mentem egy volt, helybeli udvarlómhoz. Elkerültünk messze a szülőföldtől, egy másik megyébe. Nem tudtam közel 40 évig semmit a volt szerelmemről. Most érdeklődtem a tágabb család felől és kiderült, hogy az én imádott unoka bátyám is özvegy lett egy éve. Keresgettem a baráti oldalakon és találtam is ilyen nevűt az egyiken, csakhogy az 20 év körüli volt. Gondoltam egy merészet, írtam neki, érdeklődtem a papa felől és láss csodát az ő papája volt az én gyerekkori szerelmem. Megírtam ezt neki és ő egy telefonszámot írt vissza. Felhívtam és fél órát dumáltunk, majd 2009 nőnapon megkeresett egy gyönyörű csokor virággal. /Életemben nem kaptam ilyen szép csokrot/. Az egész napot átbeszéltük, lassan eltelt a nap és neki haza kellett indulni, hiszen kb. 100 km. volt közöttünk. Amikor elment, mintha a szívemet szakították volna ki. Másnap beszéltünk telefonon és beismertük, hogy milyen buták voltunk. Még egy csókot sem váltottunk. Igen ám, de ezt a "kapcsolatot", hogyan tálaljam a gyerekeimnek. Valamikor meséltem én nekik erről a szerelemről, de mi van ha már nem emlékeznek rá. Mit szólnak majd ahhoz, hogy egy másik, idegen férfi van az oldalamon. Tudtam, hogy ezt meg kell nekik magyaráznom. Írtam a fiaméknak egy emailt, amiben leírtam szerelmünk történetét. Messze vannak nekik csak így tudom "elmondani" az eseményeket. Aztán mi van, ha már a lányok sem emlékeznek a meséimre? Továbbítottam nekik is a fiaméknak írt levelet. Nagyon megnyugodtam aztán és reménykedtem hogy megértik majd a gyerekeim ezt a kapcsolatot és elfogadják ezt a férfit az életemben.

LEVÉL KÖVETKEZIK!!

SZIA KEDVESEIM!
Közlendőim vannak és ezt skype-on keresztül nem igen tudnám elmagyarázni.
Egy mesével kezdem. Hol volt, hol nem volt, volt két unokatestvér. Egy fiú, aki Szerencsen élt és egy lány, aki Tiszalúcon élt a családjával. A fiúnál 3 gyerek született, míg a lánynál 5 gyermek volt. Gyakran látogatták egymást a szeretet alapján. A Fiúnak a második gyermeke volt az első fia /JANI/, aki imádta a másik család harmadik leány gyermekét /ERZSIKE/.
Az agusztusi lúci búcsúk alkalmából a találkozások rendszeresek voltak. A kis Jancsika imádta a kis Erzsikét. Kézen fogva vitte minden felé. Elválaszthatatlanok voltak ekkoriban.
Jancsika már 5 évesen feleségül kérte Erzsikét. Aztán eltelt jó pár év, alig találkoztak. Majd Erzsike gimnáziumba került Szerencsre. A kapcsolat felvétel megtörtént, sok házibulira hívták a másod unokatesók Szerencsen, amiből ő mindig kimaradt az apai szigor miatt.
Aztán 1970. Mikulásán meghalt a 21 éves nővére, óriási családi dráma játszódott le náluk. A papa beleőrült a fájdalomba, szigora még fokozottabb lett az élő gyermekeivel szemben. Az egésznek a levét a kicsi Erzsike itta meg, mivel már 18-dik évét taposta. Mindenféle szórakozási lehetőségtől el lett tiltva a gyász alapján. Aztán jött a szilveszter, Jani vette a bátorságot és Tiszalúcra utazott elkérni Erzsikét a papától, egyetlen közös szilveszterre és ígéretéhez híven, nagyon fog vigyázni rá. Nagyon nagy fába vágta a fejszéjét, mert a papa hivatkozott mindenre, és nem akart engedni a kérésnek. Végül megtörtént a csoda és a papa beadta a derekát, elengedte majdnem 18 éves lányát élete első szilveszteri bulijára.
A buli csodálatosan SIKERÜLT A PÁRNAK és a KÖZTÜK KICSI KORTÓL MEGLÉVŐ érzések is előtörtek. Imádták egymást, végig csókolózták szerencsi fő utcát, a hidegben egymást melegítették és leírhatatlan boldogságban mentek haza Janiék lakására. Szemérmet nem ismerve, gyerekként meztelenül bújtak egymáshoz és élvezték egymást testét. Egyikőjük sem volt még ilyen helyzetben és azt sem tudták mi a szex, csak szerették egymást a maguk módján. Pechükre, vagy szerencséjükre hazaértek a szülők és valószínűleg meglepődtek a két gyermek viselkedésén. Észre is vettek valamit, de ők ágyaztak meg nekik egy ágyat. Lángolt a szerelem közöttük egy-két hónapig. Aztán Erzsike hiába ment át a gimnáziummal szemben lakó rokonokhoz, a szeretett férfival nem találkozhatott. Teltek a hónapok, jött az érettségi, melyet sikeresen vett a leányzó, annak ellenére, hogy pár hónappal előtte mekkora csapás érte lelkileg. Számára a legszeretettebb lény a nővére, Piroska volt, aki eldobta magától az életet. Az apai szigor az egekbe csapott.
A főiskolai felvételi lapját a papa összetépte, nincs tovább tanulás. Hívták gyógytornász tanfolyamra, amit a nővére készített elő, egy sikertelen főiskolai felvétel esetére. A papa oda sem engedte. Hívták a helyi Tanácsra /ma Polgármesteri Hivatal/ dolgozni, ismerve talpraesettségét.
A papa kereken elutasította a lehetőséget, amit lánya kapott volna. A lány kikelt apja ellen, mit akar vele szemben elérni? A papa előadta "tervét", neveljük a bikákat és gazdagok leszünk. A lány ájuldozott, ezért tanult keményen 4 évig?
Kibékült régi udvarolójával, aki a papának egyáltalán nem tetszett. A randevúk mindig zűrösek voltak, bár nagyon alkalmazkodtak a papa feltételeihez. Csakhogy a papa a kákán is csomót keresett és aki keres, az talál. Ő is talált mindig támadási felületet. A lány már teljesen kiborult és benne is megfordult az öngyilkosság gondolata, de imádva szüleit, nem akart nekik még nagyobb fájdalmat.
Végül az életben lévő nővére adta meg a választ a megoldhatatlannak látszó kérdésre. HÁZASSÁG. Mivel a férj jelölt katona volt és lakást is kap. El kell vinni a lányt messzire a szülőktől.
A "börtönből" így szabadult ki Erzsike, bár az első nagy szerelmét sohasem felejtette el és ha lehetőség adódott rá, mindig érdeklődött az imádott férfi után. Túl sok mindent nem tudhatott meg, hiszen messze került a családtól, rokonoktól. Időközben a szeretett férfi is megnősült, saját családja lett. Ő is messze került Szerencstől, rokonoktól. Ha hazavetődött is, megkérte az anyját soha többé egyetlen régi barátnőjéről sem beszélhet neki.
Így a mama arról sem szólt 2002-ben, hogy Erzsike felhívta őt és beszélgettek, hogy közben özvegy lett, hogy közben átesett egy súlyos betegségen, stb, stb. Aztán jött az internet korszak és Erzsike rengeteg baráti oldal tagja lett. Az egyik baráti oldalon rátalált az unokanővér, Éva, Jani nővére. Óriási öröm volt ez számára, hiszen közel 40 éve szinte semmit sem tudott róluk. Amit halott nagyon meglepte. Jani felesége egy éve meghalt. Aztán el kezdett keresgetni az iwiwen, majd ráakadt egy Janival azonos nevű fiatalemberre.Az öröme szinte határtalan volt A régen imádott arc nézett rá a képekről. Írt a fiatal embernek, ki az apja? jött a válasz, hogy ő az, akire vágyott.
Telefonok jöttek mentek, majd nőnapon beállított a szeretett férfi egy óriási csokorral és sok apró dologgal. Egész nap csak ültek az asztalnál és beszélgettek. 40 évet nagyon nehéz kibeszélni, megbeszélni.
Este a válás is fájdalmas volt nekik. Hiszen együtt voltak és csak beszélgettek, valójában nem is ezt akarták. Szeretni a másikat, hozzábújni, megcsókolni. Egyikőjük sem mert kezdeményezni, hiszen időközben megöregedtek, megcsúnyultak, meghíztak, műfoguk lett, megrokkantak, stb, stb. Féltek a másik ellenérzéseitől.
Aztán bátorságot merítettek a szerelmükből és nyiltan beszéltek a félelmeikről. Kölcsönösen megnyugtatták egymást, hogy így is és még most is és még ezután is szeretik egymást. Sőt ezután "bátran" kiállnak a szerelmükért, mindenkivel szemben, hiszen 40 évet vettek el tőlük, mert a felmenők szerint unokatestvérek nem házasodhatnak össze, mert hülye gyerekeik lehetnek.
Azt sem vették figyelembe, hogy ők ketten már másod unokatestvérek és imádják egymást.
Most itt tartunk, hogy jobban szeretjük egymást, mint 40 éve és reményeink szerint, amig élünk egymás mellett élhetünk.
Bízom abban, hogy a jó Isten megadta a lehetőséget nekünk, hogy egymásra találjunk, és ezzel kaptunk egy második esélyt a szerelmünknek is. Ezzel most a mi kezünkben van a sorsunk irányítása. Reméljük nem szúrjuk el. Isten adjon nekünk ehhez szerencsét, szerelmet, kitartást.
Ez a mese vége.
Remélem tetszett?
Gondolom nem kell magyarázatott fűznöm hozzá, ki a kis Erzsike. Ő az anyád.
Aki most újra nagyon szerelmes és bízok benne, hogy ez a férfi nem okoz nekem csalódást, mert tudom hogy ő is szeret.
Ez volt az anyukád meséje, amit most Ti is elolvashattok és megtudhadtok.
Puszi nektek édeseim és szorítsatok nekem, hogy álmaim valóra váljanak.
Vigyázzatok magatokra és a prüntyőkére még inkább.
sziasztok
anyus.

Így tudattam a gyerekeimmel az új ill. régi szerelmet. Azóta közel 2 év telt el és mi még mindig nagyon boldogok vagyunk egymással. Mindig kérem a jó Istent, hogy még adjon nekünk jó pár évet, hogy boldogan éljünk egymás mellett.